Megosztás
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KARMA ÉS A KIEGYENLÍTŐDÉS TÖRVÉNYE

 

A kozmosz egységben létezik, az összes látszólag különálló rész egymástól függ és

egymáson alapul. A mikrokozmosz a makrokozmosz tükörképe: amint fent, úgy lent. Az

Univerzum minden megnyilvánulása tükröződik az emberben is, hiszen a világon minden

azonos anyagból, azonos elemekből épül fel (lásd a Mengyelejev féle Periódusos rendszert).

Az Univerzum egymásra utaltsága, részeinek egymástól való függése azon alapul, hogy

minden ugyanazokból az építőelemekből áll: ez a következmények univerzális törvénye, más

szóval a karma törvénye. Minden gondolat, esemény, cselekmény, kimondott szó hatással

bír, és mindennek következménye van egészen addig, amíg energiával tápláljuk. A gondolat

mindig megelőzi a tettet, még a hirtelen fölindulásból elkövetett tetteknek is van egy

megelőző gondolatcsírája, amelyből maga a tett kifejlődhet és megnyilvánulhat. Minden

akcióra válaszképpen létrejön egy ellentétes értelmű, de azonos mértékű reakció, pontosan

úgy, mint ahogy azt az iskolai fizika órákon megtanultuk. Előző életeink cselekedeteinek a

következményét éljük a jelenben, miközben el is vetjük következő életeink magjait. Magukat a múltbeli eseményeket természetesen nem tudjuk meg nem történtté tenni, ennek ellenére

képesek lehetünk megváltoztatni a múltat, mégpedig azzal, hogy a hozzáállásunkon, a

viszonyulásunkon módosítunk!

Mi magunk hozzuk létre saját tapasztalataink láncolatát. A karma nem más, mint

spirituális tanítómesterünk. Nincs jó vagy rossz karma, csupán az önmagunk keltette

tapasztalás. Valójában karmikus adok-kapok, „szemet szemért, fogat fogért” sem lenne, ha

mi magunk nem generálnánk. A karmikus reakció ugyanis csupán energetikai (vagyis energoinformációs)válasz, amely a kiegyenlítődés elvét követi, mint minden egyéb az Univerzum mátrixában. A cselekedeteinkre, szavainkra és gondolatainkra válasz érkezik – minél tudatosabban élünk, annál hamarabb, s annál egyértelműben. Karma éppen ezért abból

lesz, amiből mi magunk karmát generálunk.  A lelkiismeret-furdalás mellett a bosszúvágy és a gyűlölet a legalkalmasabb hajtóerők a

karmikus témák életben tartására. Ha nem történik meg az energetikai

kiegyenlítődés, akkor folytatódik a láncreakció és egymást követik az események, amíg

valamelyik fél meg nem elégeli a karmikus adok-kapok ostobaságát és ki nem jelenti: itt és

most elég. Ha azonban nem kezdődik el a bosszúállás vagy a lelkiismeret-furdalás folyamata,

nem kap további energiát a cselekvési lánc, és a mátrixban lassan kihunynak azok a

hullámok, amik általa keletkeztek. Aggodalmaink, rossz érzéseink viszont tovább táplálhatják

az eredeti problémát, amely előbb-utóbb fóbiává terebélyesedik, vagy olyan láncreakciókat

indít el, amelyek sok-szereplős folytatásos szappanoperává alakulnak, és inkarnációkon

keresztül mérgezik a főhősök életét. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ne

vállaljunk felelősséget a tetteinkért, csupán azt, hogy érdemes tudatosan megvizsgálnunk,

valóban olyan lényegesek-e. A gyűlölet, a bosszúvágy, a lelkiismeret-furdalás és a

szorongások okozta stressz karma-generátorként működik. Gyakran még akkor is tápláljuk és

melengetjük a sérelmeket, amelyeket sok inkarnációval korábban mi magunk idéztünk elő,

amikor az elszenvedőik már réges-régen megfeledkeztek róluk. Ha azonban sikerül

megszakítanunk a karmikus láncreakciót, és belátjuk, hogy semmi értelme tovább pörgetni a

dolgokat, hamar lezárhatjuk az egészet és tovább léphetünk.

Griga Zsuzsanna

 

 

 

 

A karma (szanszkrit: cselekedet, tett) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Kerék-visszahatás, A tettnek azonnali következménye van, dolga,hogy helyreállítsa a felborult egyensúlyt. Szaturnusz: feladat.

 Akció-reakció-ellenreakció vagy ok- okozat értelemben használjuk. A többféle karma-tan – korántsem egységesen, de – úgy tekinti, hogy sok életünk van, s tapasztalataink kvintesszenciáját a tudattalanban visszük egyik életünkből a másikba, s a különböző életek során különböző szerepekben és színtereken megdolgozzuk azt a feladat-csomagot, amit hoztunk magunkkal, ami tartalmazza mindazt, amit eddig elértünk,megapasztalunk. Jelen életünkben is arra fókuszálunk a legjobban, amit az előzményeinkben begyakoroltunk. A múltból hozott rendkívül erős beidegződések, fenntartások, félelmek, fóbiák, téves beidegződések; óhajok, vágyak, képességek határozzák meg motivációinkat, mindennapi életünket és nagyobb céljaink kitűzését. Ezek a tényezők azonban sokszor félrevisznek minket, mert már oly jól sikerült begyakorolni őket, hogy felesleges foglalkozni velük. Viszont tovább kell(ene) lépni, mert a mostani és további életeinkben más fajta, új feladatot, karma-részt kell megdolgoznunk. A karma tehát az ember aktuális sorsszerű feladataként is megfogalmazható.

 

 

Karma szintjei:

- egyéni (érzelmi, fizikai)

Kollektív:

- családi

- nemzet

- emberiség

- Föld, mint planéta

 

Sors: rendeltetés, végzet, külső erő


 Dharma (szanszkrit)  természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor, dolog, egyetemes törvény, örök erkölcsi Törvény, Igazság kötelesség, az Élet törvénye

 

A szabad akarat nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk amihez kedvünk van, hanem azt jelenti, hogy egy személynek megvan rá a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon választhat két vagy több különböző alternatíva közül. A cselekvés szabadsága nem azonos az akarat szabadságával.

 

Karma asztrológia

 

 

A karma asztrológia gyökerei egyidősek a tradicionális asztrológiával, sokáig nem is különül el a kétféle szemlélet. A régi korok embere még hitte, hogy a halál csak illúzió a lélek pedig örök; megszámlálhatatlanul sokszor inkarnálódik, hogy tapasztalatokat gyűjtsön és fejlődjön. A legtöbb vallásban eredendően megtalálható a reinkarnáció tana, a korai kereszténység sem kivétel. Amikor azonban római államvallássá válik, sok egyéb

tanítással együtt ez a tétel is kikerül az elfogadott dogmák közül, a kereszténység európai elterjedésével és megerősödésével pedig egyre inkább elfelejtődnek az újjászülető lélek tényében rejlő potenciális fejlődési lehetőségek és válaszutak. A reformáció ideje tájára visszavonhatatlanul elvész a ciklikusságon alapuló, vagyis örökké megújuló, újjászülető ember evolúciós fejlődésének tétele. Helyette a lineáris időszemlélet, az „egyszer

élünk”, a „most vagy soha” felfogás válik egyeduralkodóvá, a reinkarnáció sok más ókori és ezoterikus tanítással együtt rejtőzködni kényszerül vagy perifériára szorul.

A francia forradalom és az azt követő ipari forradalom azután legalább kétszáz évre becsukja a kaput a hagyományos asztrológia előtt is. Az ész forradalma elsöpör minden olyan szemléletet, amelyet az akadémikus tudomány ósdinak vagy ostoba babonának minősít. A racionális szemlélet a mai napig csak azt képes elfogadni, amit szemmel, vagy valamilyen egyéb „mérőműszer” segítségével észlelni, mérni, kategorizálni képes, a többit

elveti. Az 1840-es években azonban ismét teret kaptak olyan nézetek, amelyek megkérdőjelezték a ráció mindenhatóságát és hajlandók voltak magyarázatot keresni azokra a jelenségekre, amelyeket az akadémikus tudományágak a mai napig nem képesek értelmezni. Ettől az időszaktól kezdve mind a tradicionális asztrológia, mind az ezoterikus tudást hordozó ismeretek egyre erőteljesebben jelennek meg, s a XX. század második felére a nyugati társadalmakban szinte teljes mértékben elfogadottá válnak, míg Közép-Európában csupán 1989 után terjedhetnek el ismét.

A modern karma asztrológia kialakulása

A karma asztrológia modern válfaja az 1920-as, 30-as évek ezoterikus asztrológiai felfogásából ered. Első ismertebb művelői elsősorban angol asztrológusok közül kerültek ki: Alan Leo és Alice Bailey, akiket egy generációval később Howard Sasportas, Stephen Aroyo és Judy Hall követ. A karma asztrológia elfogadja és vallja az ősi hermetikus bölcsességet: amint fent, úgy lent, és Carl Gustav Jung véleményét, amely szerint nincsenek véletlenek, csupán szinkronicitás létezik, minden mindennel összefügg és kölcsönhatásban van.

A karma asztrológia filozófiai alaptételei a következők:

· A makrokozmosz tükrözi a mikrokozmoszt;

· A lélek örök, egyedi és megismételhetetlen;

· A születési képlet tartalmazza az inkarnálódó lélek legfontosabb tapasztalatait, választott feladatait, képességeit;

· A lélekkel rendelkező entitások szabad akarattal születnek. Az út célállomása ugyan ki van jelölve, de az ösvényt magunk választhatjuk meg, és magunknak is kell végigmenni rajta.

· Szemben a tradicionális asztrológia állításával, amely szerint minden eleve elrendeltetett, a karma asztrológia meghagyja az egyén szabad akaratát, de egyben felelőssé is teszi a hozott döntésekért, mert a lélek fejlődésének útját tartja fontosnak.

Mindezek ismerete alapvetően lényeges egy asztrológiai olvasat megszerkesztéséhez, azonban a karma asztrológia több ennél. Mélyebb szinteket képvisel, mert azt vallja, a jelen a karmikus múlt cselekedeteiben gyökerezik, és megkísérel magyarázatot adni azokra az állapotokra is, amelyekre a hagyományos asztrológia éppen azért nem képes, mert abból indul ki, hogy az ember csak egyszer él.

Griga Zsuzsanna

 

 

 

Az égitestek osztályozása a transzcendentális asztrológiában

(Részlet a  háromkötetes Transzcendentális asztrológia tankönyvből)

Az Állatövet a Nap égi haladásának palástja alkotja. Ugyanitt keringenek a bolygók is, és csak a legritkább esetben hagyják el ezt a 47°-nyi sávot. Különleges esetekben kimerészkednek belőle - ezt nevezzük extrém deklinációnak -, s olyankor értelmezésük kissé megváltozik a transzcendentális olvasatokban. Az Állatöv ugyanis a földi sík, a harmadik dimenziós élet tükörképe, a kiszabaduló égitestek pedig éppen ezt hagyják el és kirándulást tesznek az Univerzumba. Olyan képességeket jelölnek, amelyek túlmutatnak az emberi szinteken, de visszahozhatók és itt hasznosíthatók a földi körülmények között. Különösen igaz ez a személyes bolygók esetében. Az Ekliptikától északra vagy délre kitérő bolygók pozícióját normálisnak tekinthetjük, ha + vagy -24,5°-on belül állnak, mivel csupán egyetlen fokkal haladják meg az Állatöv hagyományos peremét, az új évezred beköszöntével pedig amúgy is már itt található a kitágult Zodiákus széle. De ha túllépnek ezen a ponton, akkor érdemes őket ebből a szempontból is értelmezni. Egy extrém deklinációban álló Hold összeköttetést teremt a személyes tudatalatti és az univerzális tudat között. A Hold egyébként gyakran lépi át az Állatöv peremét, még a 26-27°-os déli vagy északi kitérése sem ritka. Az extrém deklinációs Merkúr segítségével bármilyen szükséges ismeret logikus, racionális, és főleg használható módon hívható le az egregorból, vagy akasa krónikának nevezett energo-információs mezőkből; a Vénusz elsősorban különleges pénzteremtő képességekkel vagy művészi érzékkel segíti az inkarnálódó lelket; a Mars pedig olyan akarattal és energiával telíti, amely magabiztos, a keleti harcművészekre jellemző kiegyensúlyozott erőt biztosít. Az Állatövön mozgó, szabad szemmel is látható hét „ősbolygó” a földi síkon élő, lüktető archetípusokat jeleníti meg. A görög mitológia istenei és Istennői eljátsszák a születési képletben „megírt” szerepeinket, mi meg sokszor csak bámulunk. A látható bolygók minden esetben a harmadik dimenziós valósághoz kapcsolódnak. A személyes bolygók a hétköznapok történéseit mesélik el, míg a két sorsbolygó a sorsunk alakulását, a felvállalt nehézségeket, kényszerű leckéket (Szaturnusz), illetve a szerencsét és bőséget hozó eseményeket (Jupiter) tükrözik. A szabad szemmel láthatatlan, „transzcendens” bolygók ezzel szemben átlépik a földi síkot és kivisznek bennünket olyan szférákba, amelyek a magasabb dimenziókat ismertetik meg velünk.

Az összes többi vándorló égitest típus ugyancsak láthatatlan szabad szemmel, éppen ezért túlmutatnak a harmadik dimenzió és a földi sík valóságán, és vagy teret, vagy időt hidalnak át. Helyzetüket tekintve három alaptípusuk van:

  1. Az aszteroidák a Mars és a Jupiter pályája között találhatók, vagyis összekötik az utolsó személyes bolygót az első sorsbolygóval
  2. A Kentaurok a Kuiper övben keringenek
  3. A transzcendens bolygók, az Uránusz és a Neptunusz az Állatövön.

Az ábrán a szürke ellipszis az Ekliptika, a kék és piros ellipszisek pedig a Kentaurok pályasíkjának elhelyezkedését mutatják. Az aszteroidák és a Kentaurok, amelyek az Állatöv síkjától jelentős mértékben elhajolnak, elsősorban az időkorlátokat tüntetik el, hiszen a karmikus múlt eseményeit hozzák át a jelenlegi életünkbe. Azokat az előző életekben megélt történéseket, fóbiákat, sebeket, képességeket írják le, amelyek valamilyen szempontból most válnak lényessé. Foglalkoznunk kell velük, különben cselekvőképtelenné válhatunk, mert a negatív emléknyomok megbéníthatnak és meg is betegíthetnek bennünket. Ugyanakkor szerencsére az is igaz, hogy ha dolgozunk rajtuk, akkor különleges képességekké, zseniális tehetségekké alakíthatók, amelyek előre vihetik az életünket. A karmikus múltban megélt tapasztalatok - csakúgy, mint a gyermekkorban átéltek - ott maradnak az éteri testünk lenyomatán és az emlékeinkben. Nem számít, mennyi idő telik el, egy, tíz vagy ezer év, de ha re-stimulálódnak, akkor a pánikreakció hatására elemi erővel újra a felszínre törnek.
Egy születési képletben a szoros orbiszú aszteroidák és Kentaurok mutatják meg, hogy milyen jellegűek a karmikus tapasztalataink, vagyis áthidalják az időt, eltüntetik az inkarnációk közötti korlátokat és megjelenítik mindazt, amivel most foglalkoznunk kell. Ezen kívül természetesen kapcsolatot teremtenek a látható és a láthatatlan bolygók között is, hiszen köztük keringenek, de nem az Ekliptika síkjában, hanem attól jelentős mértékben elhajlanak. Átnyúlnak azokon a tereken, amelyeket a bolygók foglalnak el, és összekapcsolják a pályasíkjaikat. Az aszteroidák a személyes bolygók értelmezési lehetőségeit tágítják, mert általában a személyes karmára vonatkoznak. Az első öt (Ceres, Pallas Athena, Juno, Vesta, Astraea) és a Lilithek különösen a női inkarnációk szempontjából lényegesek. A Kentaurok Nap körüli keringési idejük és pályasíkjuk elhelyezkedése alapján három típusba sorolhatók. A valódi Kentaurok (vagyis azok az objektumok, amelyek a csillagászati közmegegyezés szerint a görög mitológia kentaurjairól kapják a nevüket) a Jupiter és a Plútó között keringenek, és a karmikus sebeinket írják le. Az egy emberöltőn belül keringők a személyes sorsra vonatkoznak, a hosszabbak inkább a kollektív karma jelölői.
A Plutinok a Plútóval azonos keringési rezonanciában állnak, és az okkult képességekről adnak felvilágosítást. A hosszabb keringési idejű TNO-k (Neptunuszon túli égitestek) és SDO-k (Szórt korongbeli égitestek) pedig a fizikai inkarnáció kezdetekor - vagy bármelyik új inkarnációs ciklus kezdetén - vállalt sorsválasztás jellegére, a legfontosabb életfeladatokra, a teremtés mechanizmusaira utalnak. Mindhárom típus, sőt az aszteroidák között is több bináris objektumot találtak már, amelyeket rendszerint egymással szorosan összefüggő mitológiai figurákról neveztek el. A bináris rendszerek vagy egymást kiegészítő, vagy egymással polárisan szembenálló archetípusokat képviselnek a transzcendentális asztrológiában: például anya és lánya, férj és feleség, idősebb és fiatalabb testvér. Ha egy bináris objektum prominens a születési képletben, akkor jelölheti ezeket a választható utakat, alternatív attitűdöket, vagy azt a feladatot, hogy az egymással homlokegyenest ellentétesnek tűnő két lehetséges módozatot megtanuljuk áthidalni és egységesíteni.
 
A két transzcendens bolygó, az Uránusz és a Neptunusz ezzel szemben elsősorban a teret, vagyis a dimenziókat hidalja át. A földi síkhoz kötődnek ugyan, hiszen rajta vannak az Állatövön, de ki is visznek bennünket onnan, mert egyrészt szabad szemmel láthatatlanok, másrészt olyan élményekhez kapcsolódnak, mint a villanásszerű megvilágosodás (Uránusz), a médiumisztikus álmok, megérzések, vagy művészi látomások (Neptunusz). Felfoghatjuk őket úgy is, mint az Univerzum hírvivőit, hiszen a magasabb szférákból érkező üzeneteket közvetítik a számunkra. Ha prominensek egy születési képletben, akkor kinyitják a teret és lehozzák a magasabb dimenziók tapasztalásait a földi közegbe. Álmok, megérzések, meditációkban kapott képek formáját öltik ezek az üzenetek, de a tudományos, alkotó vagy művészi munka során gyakori kreatív inspirációk, kristálytiszta gondolatok is ide sorolhatók. A zene minden formája véleményem szerint az Univerzum egyik leggyakrabban használt nyelve - a másik a matematika, de míg az előbbi inkább művészi (jobb agyféltekés), a másik inkább racionális (vagyis a bal agyféltekéhez kötődik).

Az állócsillagok teret és időt egyaránt áthidalhatnak. Szabad szemmel látható, ragyogó fényű, gyönyörű objektumokról van szó, amelyek elképzelhetetlenül messze vannak tőlünk, mégis részei az életünknek. Mozdulatlannak tűnnek az égbolton, hiszen egy emberöltő - hetvenkét év - alatt mindössze egyetlen fokot haladnak előre, azonban közel sem egyformák. A karmikus és transzcendentális olvasatok szerint az állócsillagok a potenciális földön kívüli, nem harmadik dimenziós és nem fizikai testben eltöltött inkarnációkra utalnak. Elhelyezkedésüket tekintve legalább négyféle van belőlük. Az Északi sarkcsillag körüli cirkumpoláris konstellációk minden évszakban láthatók az éjszakai égbolton, és sohasem nyugszanak le. Parallel Univerzumokra, teljesen idegen világokra nyitnak kapukat, ahonnan nagyon furcsa lelkek érkeznek. A Tejutat - a Hadak útját, az istenek ösvényét - az állócsillagok hömpölygő tömege alkotja, egyik részét nyáron, a másikat pedig télen csodálhatjuk meg a holdmentes tiszta éjszakákon. Az Állatövi konstellációk csillagai a bolygók útját jelölik ki, ezért az emberi szférához kötődnek elsősorban. Ezeken a világokon a földi valósághoz szükséges képességeket jól kiegészítő, de magasabb minőségű ismeretek szerezhetők meg. A Tejút és a Zodiákus találkozásánál csillagkapuk helyezkednek el, amelyek a Földre inkarnálódó és onnan az isteni szférákba visszatérő lelkek spirituális csatornái. Az égbolt egyéb területeit benépesítő konstellációk eltérő mértékben láthatók a különböző földrészekről, és általában helyi mítoszok kapcsolódnak hozzájuk.

Az alábbi táblázat röviden, kulcsszavak segítségével foglalja össze, hogy a különböző égitesteket milyen szempontból érdemes figyelembe venni a transzcendentális és karmikus olvasatokban. A Plútót, amelyet 1930 és 2006 között a harmadik szabad szemmel nem látható bolygóként tartottuk számon, először törpebolygóvá fokozták le, azután Plutino lett, majd 2008-ban Plutoid. Jelenleg a csillagészok mind a három kategóriát alkalmazzák rá. A transzcendentális olvasatokban egyrészt az alvilág ura, tehát Plutino, másrészt a vezér Kentaur, hiszen az első olyan égitest, amely nem önálló pályán kering, hanem benyúlik a Neptunusz pályasíkjába, vagyis áthidal és összeköt, mint a Kentaurok.

BOLYGÓK

A szabad szemmel látható bolygók a 3Ds valóságot írják le:

- a személyes bolygók (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars) a hétköznapok alakulását jelzik
- a sorsbolygók: az életfeladatok (Szaturnusz) és a szerencsés események (Jupiter) alakulását jelölik

A szabad szemmel nem látható transzcendens bolygók a 3D-n túli valóság eszközei, a felsőbb szférák hírnökei

- az Uránusz a villanásszerű, zseniális megvilágosodást jelöli
- a Neptunusz az álmok, a meditációk, a médiumi és művészi képességek bolygója

ASZTEROIDÁK

A személyes bolygók hatásait egészítik ki, értelmezésük a karmikus múltban gyökerezik

KENTAUROK

- a Kentaurok (a Jupiter és a Plútó pályasíkja között keringő objektumok) karmikus eredetű sebeket, fóbiákat, félelmeket tárnak fel

- Plutinok (a Plútóval és a Neptunusszal keringési rezonanciában álló objektumok) karmikus eredetű mágikus okkult képességeket jeleznek

- a TNO-k és SDO-k (a Plútó pályasíkján túl nyúló objektumok) a földi inkarnáció vagy a jelenlegi inkarnációs ciklus kezdeti vállalt feladataira utalnak

ÁLLÓCSILLAGOK

- cirkumpoláris csillagok: parallel Univerzumokból érkező lelkek (értelmezésük nagyon nehéz feladat)

- állatövi konstellációk csillagai: a 3Ds valósághoz kötődő, de magasabb dimenzióból származó tudás és képességek

- a Tejúton található csillagok: nagyon egyedi, 5.-6. dimenziós képességek és tehetségek, amelyek az alkotás folyamatait írják le;  az „isteni” minőség jelölői.

- az ég egyéb szegmensein található csillagok: a hozzájuk kötődő mítoszok jelzik a megtanult és lehozott képességeket

 A karmikus és transzcendentális asztrológiai értelmezés szerint a szoros orbiszú (1-2 fokos) Aszteroida-övbeli és Kuiper-övbeli objektumok a karmikus múltra vonatkoznak. Az egyes típusok asztronómiai besorolása megadja, hogy milyen jellegű karmáról van szó:

  1. Az aszteroidák a személyes bolygók értelmezését egészítik ki.
  2. A Kentaurok hidat képeznek a szabad szemmel látható és láthatatlan bolygók között, s a karmikus múlt sebeken keresztül szerzett képességeit írják le. Ezek a sebek mélyek ugyan és fájdalmasak, de a megtapasztaltak segítségével sikeresebben teljesíthetjük vállalt feladatainkat.
  3. A Plutinok az alvilágba vezetnek le, vagyis olyan rejtett, okkult képességekhez kötődnek, amelyek a transzformációt, a bölcsek kövét, az „aranycsinálást” segítik elő. A folyamat során vagy sikerül önmagunkból előállítanunk a Vörös Oroszlánt, vagy belebukunk és bele is halhatunk. Egy biztos: nem maradunk olyanok, mint amilyenek voltunk.
  4. A TNO-k, Plutoidok (törpebolygók) és SDO-k a teremtésmítoszokhoz köthetők, vagyis olyan folyamatokat írnak le, amely során a sokdimenziós kozmikus lélek harmadik dimenziós létformát választ, megtestesül és felvállalja az emberi minőséget. Belezuhan a tömör anyagba, amely egyszerre foglyul ejti és elbűvöli, s amely ugyan visszalépést jelent a magasabb dimenziókhoz képest, mégis rendkívül vonzó alternatíva a testnélküli létezéssel szemben. Ezek az objektumok a megtestesülés és sorsválasztás folyamatait írják le az asztrológiai képletben.

Mind a négy égitest típus a karmikus múltat tárja fel, azonban más rétegekben kell az értelmezésüket keresnünk. Az aszteroidák és Kentaurok minden esetben személyes karmáról, elsősorban sebekről és képességekről szólnak. A Plutinok sok inkarnáción keresztül gyakorolt, beavatás jellegű tudást írnak le. A hosszabb keringésű TNO-k, Plutoidok és SDO-k pedig a fizikai inkarnáció kezdetekor - vagy bármelyik új inkarnációs ciklus kezdetén - vállalt sorsválasztás jellegére utalhatnak. Ezeken az általános értelmezési megfontolásokon túl azonban minden esetben jelezhetnek teljesen egyedi karmát is, amelynek jellegéről az egyes mítoszok és az égitestek kozmikus helyzetének alapos elemzése adhat felvilágosítást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép


Elérhetőség

Tóthné Bocsi Szilvia

Budapest 1171
Körömvirág utca 24

30-851 0853

lelektukor@citromail.hu

Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Április / 2021 >>

CURRENT MOON

Statisztika

Online: 1
Összes: 16537
Hónap: 802
Nap: 26