Megosztás
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Személyiségzavarok osztályozása

2010.09.19

SZEMÉLYISÉGZAVAROK

azért tanulunk róla, mert segít felismerni bizonyos mintázatot (pszichopatológia fontossága)

ismeretük segít eldönteni: hogyan és mivel lehet hatékonyan segíteni ezeknek az embereknek, mi

az asztrológiai tanácsadó kompetenciája ebben a kérdésben

(kompetencia: képesség)

Személyiségzavar: a fogalom

koronként és kultúránként eltérő a normalitás fogalma, jelentése

és így a normaszegésé is

személyiségzavar: normáltól eltérőnek tekintett emberi személyiségvariációk széles körét jelenti

történelmi áttekintés: primitív kultúrák (rítusok, nincs normaszegés), középkor (főleg

valláserkölcsi megítélés), XVII. század második felétől: elmebetegek, szegények, öregek,

prostituáltak, bűnözők börtönjellegű dologházakban, tsd. veszélyes selejtjei, láncra verve;

kapitalizmus hajnala - a termelés számára haszontalan elemeket zárták be

ma?

Személyiségzavar - definíció

az élménymód és a viselkedés specifikus sajátosságairól szól

személyiségvonások rögzült és hajlíthatatlan kombinációja (gondolkodási, észlelési, motivációs,

érzelmi és viselkedési mintázatok)

serdülőkorban/fiatal felnőttkorban jelentkezik és folyamatosan fennáll

jelentősen zavarja az egyén alkalmazkodását

önmaga és/vagy a környezet számára jelentős szenvedést okoz

problémák: munka, szabadidő, szeretetkapcsolatok, életvezetés területén

elsősorban az interperszonális kapcsolatok zavartak

problémák oka: sajátos észlelés, érzékelés, irányíthatatlan érzelmi reakciók, merev lefutású,

célszerűtlen viselkedés

Nem személyiségzavar, ha…

az alkalmazkodási problémák átmenetileg jelennek meg (stresszhatás, betegség) pl. nárcisztikus

elhárítások

ha nem visszatérő, merev és hajlíthatatlan a maladaptív reakció

ha nincs szenvedéssel kísért alkalmazkodási probléma

ha az alkalmazkodási konfliktus nem hozható összefüggésbe rögzült, hajlíthatatlan

személyiségvonásokkal

csak a gyerekkori személyiségfejlődés során patológiássá fejlődött zavart tekintjük

személyiségzavarnak - nem az, ha organikus vagy pszichogén eredetű, vagy pszichiátriai

betegség következménye

Spektrális szemlélet

hogyan különítsünk el „normál” és „kóros” személyiséget?

legcélszerűbb: egy spektrumot feltételezni, s a személyiségzavarokat széli variációknak tekinteni

- azokon belül is széles tűréshatárral

nem maga a diagnózis fontos!

a megértést segíti

A személyiségzavarok csoportosítása I.

Neurotikus zavarok

kevésbé súlyos

szorongó, aggodalmaskodó, visszahúzódó vonások okoznak zavart, gátolt önérvényesítés

MAGAS BELSŐ KÖVETELMÉNYEK

negatív önértékelés

önmaga szenved

súlyosabb formáinál (pl. kényszeresség) a konfliktus a külvilággal is megjelenik

legéretlenebb forma: hisztrionikus - kifejezetten zavaró lehet

Határeseti zavarok:

életvitel egyenetlensége, környezettel való kapcsolat látványos zavara

környezet szenved

a személy a szenvedés okát a külvilágnak tulajdonítja

önértékelési probléma, szomorúság helyett INTENZÍV DÜH

egofunkciók gyengék (impulzuskontroll, érzelemszabályozás, szimbolizálás, mentalizáció)

hangulat: változékony

hosszú távú célok hiánya

integrálatlan, töredezett énkép

önértékelés irreális szélsőségek között mozog, vagy hamisan egyoldalú: hibátlan-tökéleteskülönleges/

üres-értéktelen-tehetetlen

hamis tökéletesség és különlegesség képzete

másokhoz való viszony: szélsőséges, változékony

másokat irreálisan tökéletesnek, különlegesnek, máskor értéktelennek, ellenségesnek vagy

gonosznak látnak

lehetnek dependensek és kötődésképtelenek is

belső világ kaleidoszkópszerűen változékony, viselkedésük kiszámíthatatlan

nagy belső feszültség, megterhelő a környezet számára is

legsúlyosabb formáiban elmebetegséghez közel álló mértékben szokatlan viselkedés- és

gondolkodásmód jellemző

gyanakvás, bizalmatlanság, egyéni logika, érzelmi hidegség, empátiahiány, intim kapcsolatok

igényének hiánya

Osztályozás II.

A DSM-IV diagnosztikai rendszer szerint

excentrikus: pszichózisokhoz közelálló ill. különc személyiségtípusok - szkizoid, szkizotíp,

paranoid; emberi kapcsolatoktól való visszahúzódás, távolságtartás jellemző

dramatikus: belső problémák interperszonális térben való látványos megjelenése - antiszociális,

borderline, nárcisztikus, hisztrionikus

szorongó: alacsony önértékelésű, szorongó, neurotikus személyiségek - elkerülő, dependens,

kényszeres

A személyiségszerveződési szintek:

neurotikus

Egységes énidentitás, érett tárgykapcsolatok, differenciált érzelmek,

szigorú, de jól integrált felettesén, konfliktusok belül, jó egofunkciók,

túlnyomórészt komplex elhárítások, önreflexió, empátia, a neurózis oka

valamilyen belső konfliktus

határeseti/

borderline

Felszínen neurotikus jegyeket mutat, stressz, alkohol, drog hatására

pszichotikus szintre csúszhat, a felettesén-beépülés nem konfliktusmentes,

integrálatlan (szadisztikus és hiányos), éretlen egofunkciók, éretlen belső

tárgykapcsolatok, az érzelmek közt a düh dominál, nincs (töredezett) az

identitás, primitív elhárítások dominálnak

pszichotikus A valóságérzékelés zavart, a belső valóságot teszi külsővé, énhatárok

felbomlása, éretlen én- és felettesén-struktúra, pl. paranoid skizofrénia

Kialakulás

számos tényező hozzájárulhat

biológia, kötődési lehetőség hiánya, anya-gyerek kötődés enyhébb zavarai (empátia,

mentalizáció!), szélsőséges családi körülmények (parentifikáció), kudarcélmények

(szociális+teljesítmény), traumatikus életesemények, kultúra-társadalom, kötődési problémák,

szelffejlődési problémák, stb.

Gyakoriság

2003: európai és észak-amerikai lakosság kb. 10-20%-a

pszichiátriai betegek 40%-a

egy részüknél több zavar is fennáll egyszerre

antiszociális, szkizoid, kényszeres: férfiaknál gyakoribb

elkerülő, dependens, hisztrionikus (és borderline) a nőknél

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép


Elérhetőség

Tóthné Bocsi Szilvia

Budapest 1171
Körömvirág utca 24

30-851 0853

lelektukor@citromail.hu

Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< November / 2020 >>

CURRENT MOON

Statisztika

Online: 1
Összes: 14371
Hónap: 265
Nap: 11